Biztosan mindenkivel történt már ilyen: alig győztük kivárni, hogy megannyi vad szemezés után végre megszólítson a Férfi, akiről minden szépet és annál is több jót képzeltünk. Miközben az esküvői vendéglista körül cikáztak gondolataink, még nem sejtettük, hogy minden hiábavaló. Kár is szépíteni: már a telefonban sem tetszett a hangja (de ezt betudtuk az izgatottságnak), később, a személyes találkán azonban már nem próbáltuk mentegetni (csak magunkat, és gyorsan).
Több kutatás igazolta, hogy a nők a mély hangú férfiakhoz vonzódnak (már értjük, miért volt teltházas a budapesti Leonard Cohen-koncert 2009-ben): férfiasabbnak, dominánsabbnak, egészségesebbnek találjuk őket. Kiváltképp így van ez a menstruációs ciklus közepén, a termékenyebb napokban, és akkor is, amikor rövid távú viszonyban gondolkodunk.(Collins, 2000) És különben is: ki akarna cincogásra kelni-feküdni?
Nem sokan! – vágja rá a Harvardon tanító Coren Lee Apicella, aki munkatársaival igazán nagy fába vágta a fejszéjét: 2007-ben felkeresték a Tanzániában élő hadza törzset, ahol a nők a mai napig gyümölcsöt gyűjtögetnek, a férfiak meg mézet, és amúgy vadászatból tartják fenn családjukat. Tudjuk azt is, hogy a törzs tagjai jórészt monogám kapcsolatban élnek, szabadon választhatnak párt maguknak, a fogamzásgátló tablettát pedig hírből sem ismerik.
A vizsgálatban 49 férfi (19-55 évesek) és 52 nő (18-53 évesek) vett részt. Először is, rögzítették a hangjukat, amint egy mikrofonba mondják: hujambo (ami annyit tesz: helló), majd tolmács segítségével egyesével interjút készítettek velük.
A kutatók azt találták, hogy átlagosan 4-5 gyereke születik egy hadza férfinak - ez eddig rendben is van. Számunkra most azonban sokkal érdekesebb az az eredmény, hogy a mélyebb hang több gyerekkel jár együtt, azaz a nők a búgó hangúaknak szülnek, a többiektől meg - idő előtt - érzékeny búcsút vesznek. Így tehát semmi okunk pironkodni, ha osztjuk ezt a nézetet, és ha tehetjük, egy mély hangú pasival szűrjük össze a levet.
