Az első fogamzásgátló tablettát, az Enovidot az Egyesült Államokban vezették be 1960-ban, a rákövetkező évben pedig Európában is elérhetővé vált a hormonális fogamzásgátlás. Mi sem maradtunk sokáig tabletta nélkül: hazánkban 1967-ban dobták piacra az Infecudint.
Érthető okokból évente egyre több és több – megközelítőleg nyolcvan millió – nő választja ezt a védekezési módot, azonban párválasztás szempontjából a gyógyszerszedés nem feltétlenül telitalálat.
A fogamzásgátló tablettát szedő nőknél ugyanis megszűnik a szaglás szelekciós képessége: nem beszélhetünk például arról, hogy a termékeny fázisban a domináns férfiakhoz vonzódnak, a kevésbé termékeny időszakban pedig leendő gyermekeik apját keresik. Ezen talán még túl is tennénk magunkat, de van itt valami, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Tudjuk ugyanis, hogy a kora gyermekkori tapasztalatok emléknyoma - úgymint, hogy milyen anyuka, apuka és más közeli rokonok illata- fennmarad, és az ismerős szag szexuálisan kellemetlen ingerré válik. Amikor tehát párválasztásra adjuk a fejünket, olyan szagokra vagyunk kihegyezve, melyek a partner genetikai különbözőséget hirdetik.
Wedekind és Füri 1997-es vizsgálata is ezt támasztja alá. Kísérletükben 121 egyetemista férfi és nő vett részt, utóbbiak fele fogamzásgátló tablettát szedett. Először is, az egyén immunológiai ujjlenyomatának tekinthető HLA-génjeik alapján osztályozták a résztvevőket, majd kartondobozokban elhelyezett - 2 nő és 4 férfi által hordott – pamutpólót kellett megszagolniuk. Ezeket 1-től 10-ig pontozták kellemesség és intenzitás alapján, végül megtippelték, hogy férfi vagy nő viselte-e. Az eredmények azt mutatják, hogy a férfiak, illetve a fogamzásgátlót nem szedő nők a tőlük genetikailag különböző egyének szagát kedvelik.
Nem így a tablettát szedő nők! Ők ugyanis a genetikailag hozzájuk hasonló férfiakat találják vonzónak, ami az utódnemzés szempontjából kimondottan kedvezőtlen. Mondjuk ezt azért, mert az eltérő HLA-génekkel rendelkező házaspároknál több sikeres terhességről, és kevesebb spontán abortuszról számolnak be a kutatások.
